Krasznabéltek 1216-ban szerepel először a váradi Regestrunban Beltuk név alatt és valószínűleg már a középkorban is plébánia lehetett itt. A második templom 1482-ben épült, Drágfi Bertalan, Béltek ura építette. Érdekessége a templomnak, hogy 1597-ben ide lett eltemetve prépostvári Bálint kassai kapitány. 1545-ben a templom a protestánsok kezén volt, mert Drágfi Gáspár és felesége Báthory Anna áttért az új hitre és abban az időben e vidék urai ők voltak, így az egész vidék református lett. 1597-ben Miksa király katonái elfoglalták e vidéket és a bélteki templom ismét katolikus lett. Majd a Rákóczy György szabadságharc idején a templom ismét református kézre került. 1722-ben Károlyi Sándor visszaadja a katolikusoknak, mikor is a reformátusokat Dobrára telepíti. Ezekben az években telepednek le Béltekre a svábok.  A hívek számának növekedésé miatt a templom kicsinek bizonyult és így az 1911 évek elején az akkori plébános Dr. Bohus János és az egyháztanács döntése szerint a templomot meg kell nagyobbítani. 1911 július 29-én Foerk Ernő budapesti építész, főiskolai tanár és Hámon Róbert pápai kamarás – püspöki titkár a helyszínen megvizsgálták, hogyan is lehetne a templomot kibővíteni. A budapesti tervező a következőképpen gondolta el: a templom hajóját lebontják és a torony meg a szentély a régi templom legértékesebb része megmarad. A régi templom 249 négyzetméter volt, a megnagyobbított pedig 649 négyzetméter. Ha egy négyzetméterre 3 embert számolunk akkor az új templomban 1800 ember is elférhet. Az egyháztanács elfogadta a terveket, melyet Foerk Ernő el is készített. 1913. május 14-én kötötték meg a szerződést Giovani Qai építőmesterrel, aki 62.400 koronáért vállalta a munkát Riva Augustinoval együtt. Az építkezés 1913. júniusában kezdődött el és 1914-ben már el is készült. Mivel háborús idő volt a templom felszentelésére 1919. június 27-én került sor. A templom búcsúja napján, Szent László ünnepén Boromissza Tibor szatmári püspök szentelte fel, az ünnepi beszédet pedig Dr. Scheffler János későbbi püspök, akkori teológiai egyetemi tanár tartotta. A templom 1936-ban lett kifestve Herrling István világosi festőművész által.

Az évtizedek alatt a templom külső szerkezete, beleértve a tetőszerkezetet, a kerítést a keresztúttal, valamint a templomudvart megrongálódott, így szükségessé vált ezek korszerűsítése, hogy az épület spirituális helyszínként még inkább megerősíthesse az itt élő közösség hitét és esztétikailag vonzóvá váljon az ideérkező hívek és turisták számára egyaránt.